A jóakarat határán: az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada Izrael gázai offenzívájának leállítását követeli

Izrael 2023. október 7-én a Hamas által indított támadások után háborúba lépett, fegyverarzenálját nagyrészt az Egyesült Államok által finanszírozva, szállítva és újraellátva. Az Egyesült Államok mellett Izrael más szövetségesei is jelentős támogatást nyújtottak, amelyet mély szolidaritás és jóakarat jellemzett. A 1200 ember, főként izraeli civil, brutális meggyilkolása és 251 ember elrablása, akik túszként kerültek a gázai övezetbe, borzalma sokkolta a világot. Azonban most úgy tűnik, hogy Izrael támogatottsága, legalábbis Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada részéről, csökkent. Ezek az országok eddigi legélesebb bírálatukat fogalmazták meg Izrael gázai katonai műveleteivel kapcsolatban, és felszólították, hogy állítsa le új offenzíváját, amelyet Benjamin Netanyahu miniszterelnök a Hamasz megsemmisítésére, a még fogva tartott túszok kiszabadítására és a gázai övezet közvetlen izraeli katonai irányítás alá vonására tett ígéreteivel indokol.

A három kormány közös nyilatkozata hangsúlyozza, hogy „határozottan ellenzik Izrael katonai műveleteinek kiterjesztését Gázában”, és hozzátették: „A gázai övezetben tapasztalható emberi szenvedés szintje elfogadhatatlan.” Kiemelték, hogy a 2023. október 7-i „szörnyű támadás” után azt gondolták, hogy Izraelnek joga van megvédeni polgárait a terrorizmus ellen, de az eddigi katonai válaszlépések aránytalanok. Netanyahu döntése, hogy „minimalizált” élelmiszerszállítmányokat engedjen be Gázába, „teljesen elégtelen” lépésnek bizonyult. A miniszterelnök válaszul azt nyilatkozta, hogy a „londoni, ottawai és párizsi vezetők hatalmas jutalmat ajánlanak a 2023. október 7-i genocídiumért, miközben újabb atrocitásokra hívnak fel”. Hangsúlyozta, hogy a háború véget érhet, ha a Hamasz visszaadja a túszokat, leteszi a fegyvert, beleegyezik vezetőinek száműzetésébe, és Gázát demilitarizálják. „Egy nemzettől sem várható el, hogy ennél kevesebbet fogadjon el, és Izrael sem fog” – tette hozzá.

Netanyahu, akit háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények miatt keresnek a Nemzetközi Büntetőbíróság által, miközben ezt „antiszemitizmusnak” minősítette, nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi nyomás alatt is állt, hogy fejezze be Gáza blokádját. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti londoni csúcstalálkozón António Costa, az Európai Tanács elnöke a gázai humanitárius válságot „tragédiának” nevezte, amely során a nemzetközi jogot rendszerszinten megsértik, és egy egész nép aránytalan katonai erőszaknak van kitéve. „Biztosítani kell a humanitárius segélyek biztonságos, gyors és zavartalan beérkezését” – hangsúlyozta.

Netanyahu korlátozott élelmiszerszállítmányok engedélyezése miatt ultranacionalista koalíciós partnerei bírálatát is magára vonta. Itamar Ben Gvir, a biztonsági miniszter, aki 2007-ben rasszizmus incitálása miatt elítélték, kifogásolta, hogy Netanyahu döntése „támogatja a Hamaszt, miközben túszaink a földalatti alagutakban szenvednek”. Hétfőn csupán öt teherautó érkezett Gázába, miközben az izraeli csapatok előrehaladtak, és légi és tüzérségi támadások következtében további palesztin civilek, köztük sok fiatal gyermek vesztette életét.

Izrael gázai területek pusztítását és a palesztin civilek tömeges kiirtását ellenzők azt állítják, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada kormánya túlságosan késlekedik a fellépéssel. Számos demonstrációt tartottak az elmúlt hónapokban, tiltakozva a gázai halálesetek és pusztítások ellen, valamint a palesztin civilek további meggyilkolása és a nyugati part földjeinek elkobzása ellen, amely a palesztin területek másik oldalán, fegyveres zsidó telepesek által végrehajtott katonai műveletek következménye. Azonban a háború politikai játszmáiban néha egy-egy esemény olyan szimbolikus erővel bír, hogy az arra kényszeríti a kormányokat, hogy lépjenek. Most ilyen esemény volt a március 23-i támadás, amikor izraeli erők 15 mentőt és segélymunkást öltek meg Gázában. Ez a támadás egy két hónapig tartó tűzszünet megszegése után történt, amelyet Izrael nagyszabású légi támadásokkal indított újra.

A helyzet azóta gyorsan romlik, nemcsak Izrael hagyományos ellenfelei, hanem európai szövetségesei, köztük Macron francia elnök is egyre keményebb nyelvezetet alkalmaznak. A nyilatkozat, amely az Izrael offenzívájának leállítására szólít fel, a legélesebb bírálat eddig. Egy magas rangú európai diplomáciai forrás elmondta, hogy a szigorú nyelvezet a humanitárius helyzet súlyosságát, a határvonal átlépését és azt a benyomást tükrözi, hogy az izraeli kormány büntetlenül cselekszik. Az Izrael ellen irányuló nyomás növekedése egyértelműen látható, és a nyilatkozatban megfogalmazottak alapján „nem állunk tétlenül, miközben a Netanyahu-kormány folytatja ezeket a szörnyű cselekedeteket”. A jövőbeli lépések között akár szankciók is szerepelhetnek, és Franciaország fontolóra vette, hogy csatlakozik azokhoz az államokhoz, akik elismerték Palesztinát független államként. A helyzet továbbra is fokozódik, és a nemzetközi közösség figyelme egyre inkább Izraelre irányul.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cn9j1052p2yo