Holdpor, ami ritkább mint az arany, érkezett Kínából az Egyesült Királyságba

A legújabb hírek szerint megérkeztek az Egyesült Királyságba a Holdról hozott kőzetminták, amelyek még soha nem voltak elérhetők a világ tudósai számára. Ezek a minták, amelyek körülbelül 50 év után kerültek vissza a Földre, Kínából érkeztek és a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötték őket 2020 decemberében. A minták jelenleg egy biztonságos létesítményben találhatóak Milton Keynesben, ahol Professzor Mahesh Anand, a brit űrkutatás egyik kiemelkedő szakembere, a minták kölcsönzésének egyedüli kedvezményezettje. Anand professzor a mintákat „aranyporhoz hasonlóan értékesnek” tartja, és elmondta, hogy ez egy hatalmas megtiszteltetés és előjog számára, hogy hozzáférhet a Kínából származó mintákhoz.

A Chang’e 5 misszió során a kínai űrkutatók 2 kilogramm holdi talajt gyűjtöttek össze a Mons Rümker nevű vulkáni területen, amely az első sikeres holdmintavétel volt a Szovjetunió 1976-os küldetése óta. A mintákat egy kapszulában hozták vissza a Földre, amely a belső Mongóliában landolt. Ez a siker nemcsak Kína űrkutatási programját emelte új magasságokba, hanem a nemzetközi tudományos közösség számára is új lehetőségeket nyitott meg. Kína ugyanis most először engedélyezte, hogy hét nemzetközi kutató, közöttük Anand professzor is, hozzáférjen a mintákhoz, lehetővé téve ezzel új felfedezések születését.

A minták átadására egy ünnepélyes esemény keretében került sor Pekingben, ahol Anand professzor találkozott kollégáival Oroszországból, Japánból, Pakisztánból és Európából. A találkozón megfigyelhette Kína űrprogramjának lenyűgöző előrehaladását, amelyben a gazdasági befektetések és a technológiai fejlődés kiemelkedő szerepet játszanak. A professzor a mintákat a legnagyobb biztonságban, az őt kísérő kézipoggyászában hozta vissza az Egyesült Királyságba.

Miután megérkezett a Milton Keynes-i laboratóriumába, azonnal megkezdődtek a minták előkészítése. A laboratóriumban különleges tisztasági előírásoknak kell megfelelni, hogy megakadályozzák a földi anyagok keveredését a holdi porral, amely véglegesen tönkretehetné az elemzések eredményeit. A professzor egy sor széf előtt állt meg, és óvatosan kinyitott egyet, hogy megmutassa a mintákat, amelyek átlátszó fiolákban találhatók, és sötétszürke porral vannak tele. A minták mennyisége összesen 60 milligramm, ami Anand professzor szerint elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozhassanak vele, mivel ő és csapata a mikroszkopikus vizsgálatokra specializálódtak.

A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki valóban dolgozik a mintákon, amikor a fiolákat megnyitják. Knight már 36 éve vág és csiszol különböző kőzeteket, de ez az első alkalom, hogy a Holdról származó anyaggal foglalkozik. Izgatottan mesél a munkájáról, de elmondja, hogy a minta mennyisége miatt aggódik, hiszen nem könnyű újabb mintákat szerezni. A laboratórium másik részében a csapat egy olyan gépet mutat be, amely lehetővé teszi, hogy a por részecskéit 1400 Celsius-fokra melegítsék fel, így kinyerhetnek szén-dioxidot, nitrogént és nemesgázokat.

A kutatóknak egy év áll rendelkezésükre, hogy befejezzék a kutatásaikat, ami valószínűleg a minták megsemmisítésével fog végződni, mivel a vizsgálatok során elkerülhetetlen, hogy a minták egy része elvesszen. Azonban Kína azóta további lépéseket tett a Chang’e 5 küldetést követően, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 küldetés keretében a Hold túlsó oldaláról hozott vissza újabb mintákat, amelyek között olyanok is lehetnek, amelyek a hosszú ideje inaktív vulkáni tevékenységeket bizonyíthatják.

Anand professzor reméli, hogy ez a tudományos együttműködés Kína és a nemzetközi tudósok között hosszú távú együttműködéshez vezethet. A Holdon végzett kutatások sok szakember karrierjét formálták, és a professzor azt szeretné, ha más országok is csatlakoznának ehhez a hagyományhoz. Az ilyen típusú együttműködések nemcsak a tudományos fejlődést segítik elő, hanem a globális tudományos közösség összefogását is erősítik.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo