Rejtélyes dinoszaurusz tömegsír felfedezése a Halál Folyójánál

Alberta, Kanada buja erdőségei alatt hatalmas tömegsír rejtőzik, ahol több ezer dinoszaurusz maradványai találhatóak. Ezek az állatok egyetlen, pusztító esemény következtében vesztették életüket, és a kutatók most a Pipestone Creek-nél, amelyet találóan „Halál Folyójának” neveznek, próbálják megfejteni a 72 millió éves rejtélyt: hogyan haltak meg. A kutatás első lépéseként egy nehéz kalapáccsal kezdik el feltörni azt a vastag kőréteget, amely eltakarja a régészek által „paleogoldnak” nevezett lelőhelyet. Emily Bamforth professzor, a kutatás vezetője, csapata pedig óvatosan eltávolítja a föld és por rétegeit, miközben egyre több fosszilis csont kerül elő a földből.

Professzor Bamforth a kutatás során megjegyzi, hogy az előkerült csontok között van egy nagyobb testtömegű csont, amely vélhetően a csípőhöz tartozik, valamint sok hosszú, vékony csont is, melyek a bordák maradványai. A csapat érdeklődését egy különleges csont is felkeltette, amelyről fogalmuk sincs, hogy melyik állathoz tartozik, így ez a dolog egy újabb rejtélyt jelent a Pipestone Creek-en. A BBC News stábja is ellátogatott a helyszínre, hogy szemtanúja legyen ennek a mesés ősi temetőnek, és lássa, miként rakják össze a kutatók a nyomokat.

A területen több ezer fosszíliát gyűjtöttek össze, amelyek folyamatosan újabb felfedezésekhez vezetnek. Az összes csont egy Pachyrhinosaurus nevű dinoszauruszhoz tartozik, amely a késő kréta időszakban élt. A népszerű BBC sorozat, a „Walking With Dinosaurs” keretében a professzor és csapata bemutatja a faj jellemzőit, és a látványos effektekkel életre kelti ezt az ősi világot. A Pachyrhinosaurus, amely körülbelül öt méter hosszú és két tonnát nyomott, jellegzetes bonyolult fejformával és három szarvval bírt, a legfeltűnőbb vonása pedig a nagy orrhegy volt.

A kutatási szezon idén tavasszal kezdődött, és egészen őszig tart. A területen, ahol a csapat dolgozik, a fosszíliák rendkívül sűrűn helyezkednek el; a professzor becslése szerint négyzetméterenként akár 300 csont is található. Eddig a csapat egy teniszpálya méretű területet ásott ki, de a csontok ágyazata egy kilométerre nyúlik el a domboldalon. A professzor azt mondja: „Ez a sűrűség lélegzetelállító. Úgy hisszük, hogy ez Észak-Amerika legnagyobb csontágyaként ismert területe.”

A paleontológusok arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a dinoszauruszok hatalmas csordában migráltak, hogy a déli területekről, ahol a telet töltötték, északra, a nyári legelők felé vonuljanak. A terület, amely akkoriban sokkal melegebb volt, gazdag növényzettel borított volt, így elegendő táplálékot biztosított a növényevő állatok számára. „Ez egy egyedi közössége egyetlen fajnak, amely egy időpillanatban létezett, és hatalmas mintát mutat be. Ilyen a fosszilis nyilvántartásban szinte soha nem fordul elő” – mondja Bamforth professzor.

A Pipestone Creek mellett, Alberta északnyugati részén más, még nagyobb dinoszauruszok is éltek, és az ő tanulmányozásuk elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük ezt az ősi ökoszisztémát. Két órás autóúttal elérjük a Deadfall Hills-t, ahova egy sűrű erdőn keresztül, egy gyors folyású folyón átkelve és csúszós köveken átkecmeregve jutunk el. Itt nem kell ásni; a hatalmas csontok a parton hevernek, a víz kimosogatta őket a sziklákból, és csak arra várnak, hogy összegyűjtsék őket. A paleontológus, Jackson Sweder különösen izgatott, amikor felfedez egy dinoszaurusz koponyadarabot. „Amit itt találunk, az leginkább egy Edmontosaurus, egy kacsacsőrű dinoszaurusz. Ha ez egy koponyacsont, akkor egy hatalmas dinoszaurusz lehet, körülbelül tíz méter hosszú” – mondja.

Sweder a közeli Philip J Currie Dinoszaurusz Múzeum gyűjteményvezetője, ahol a két óriás csontjait tisztítják és elemzik. Jelenleg egy másfél méter hosszú Pachyrhinosaurus koponyán dolgozik, amelyet „Nagy Sam”-nek neveztek el. A professzor különös figyelmet fordít arra, hogy a három szarv közül a középső hiányzik, ami különlegessé teszi ezt a fosszíliát.

A múzeumi csapat az évek során összesen 8000 dinoszaurusz csontot gyűjtött össze, és a laboratórium felülete tele van fosszíliákkal; minden méretű Pachyrhinosaurus csontjai megtalálhatóak, a fiataloktól az idősekig. Ezen állatok anyagának vizsgálata lehetővé teszi a kutatók számára, hogy többet tudjanak meg a dinoszauruszok biológiájáról, és válaszokat kapjanak arra, hogy a faj hogyan fejlődött, és hogyan alakult a közösség. Az egyedi variációk vizsgálata révén azt is láthatják, hogy egy Pachyrhinosaurus hogyan különbözhetett a többiektől – mint például Nagy Sam, akinek hiányzó szarva van.

A részletes kutatások, beleértve a múzeumban és a két lelőhelyen végzett munkát, segítenek a csapatnak megválaszolni a kulcsfontosságú kérdést: hogyan haltak meg egyszerre ennyi állat a Pipestone Creek-nél? „Úgy gondoljuk, hogy egy idénybeli migráló csorda volt, amelyet egy katasztrofális esemény sodort el, amely gyakorlatilag kipusztította, ha nem is az egész csordát, de jelentős részét” – mondja Bamforth professzor.

Minden jel arra utal, hogy ez a katasztrofális esemény egy hirtelen árvíz volt – talán egy hegyi vihar, amely megállíthatatlanul vízáradatot zúdított a csordára, kiirtva a fákat és elmozdítva a sziklákat. Bamforth professzor hangsúlyozza, hogy a Pachyrhinosaurusoknak esélyük sem volt. „Ezek az állatok nem tudtak gyorsan mozogni a hatalmas számuk miatt, és nagyon nehezen úsznak.” A helyszínen talált kövek a gyors folyású víz által kavart üledék örvényeit mutatják, mintha a pusztítás időben megfagyott volna a kőzetben.

Ez a rémálom a dinoszauruszok számára most a paleontológusok álmává vált. „Tudjuk, hogy amikor ide jövünk, 100%-os garanciánk van arra, hogy csontokat találunk. Minden évben új dolgot fedezünk fel a fajjal kapcsolatban” – mondja Bamforth professzor. Ahogy a csapat összepakolja eszközeit, hogy egy másik napra készülődjenek, tudják, hogy még sok munka vár rájuk. Csak a felszínt kapargatták meg eddig, és még sok ősi titok vár felfedezésre.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0k3x8lmje1o