Miért számolják a tudósok az apró tengeri élőlényeket az űrből

A tudósok szerint a tengervíz színének apró eltérései lehetővé teszik számukra, hogy az Antarktiszon élő apró, de rendkívül fontos tengeri lényeket, a krilleket, a világűrből számolják meg. A kutatás célja a tengeri ökoszisztémák kulcsszereplőjének számító antarktikai krill, amely csupán néhány centiméter hosszú, de a bolygó egyik legbőségesebb és legfontosabb állatfaja. A krillek táplálékául szolgálnak számos tengeri élőlénynek, mint például a bálnáknak, pingvineknek, fókáknak és tengeri madaraknak. Azonban a természetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet ezekre a kis lényekre. Új módszerek kidolgozására van szükség ahhoz, hogy nyomon követhessük a krillek állományát.

Rod Downie, a WWF-UK természetvédelmi szervezet fő sarkvidéki tanácsadója úgy nyilatkozott: „Az antarktikai krill a Déli-óceán szuperhőse. Ezek a kicsi, elfeledett hősök táplálják a hihetetlen tengeri életet, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket.” A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki arra, hogy műholdak segítségével megállapítsák, hány krill él az Antarktisz körüli óceánban. A kutatás kulcsa abban rejlik, hogy a tengervíz mennyire képes elnyelni a fényt, attól függően, hogy hány krill úszik benne.

Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója, aki nemrég tért vissza egy antarktikai expedícióról, ahol krilleket gyűjtött a vizsgálathoz, elmondta, hogy a kutatás során a tengervizet kiindulópontként használják, majd a vízhez krilleket adnak, hogy megmérjék a fényelnyelés mértékét. „Először a tengervizet mérjük, majd hozzáadunk egy krillt, és elvégezzük a mérést. Ezután hozzáadunk egy második krillt, és újabb mérést végzünk” –magyarázta McCarry. A kutatók úgy vélik, hogy a krill sűrűségének színváltozásait elemezve képesek lesznek a krill populáció pillanatfelvételeit készíteni műholdas megfigyelések révén, lehetővé téve ezzel a populáció űrbeli nyomon követését.

A krill táplálékául szolgál a bolygó legnagyobb állatainak, köztük a hatalmas bálnáknak, amelyek ezernyi kilométert vándorolnak, hogy Antarktiszon táplálkozhassanak. Ezen kívül a krill a egészséges óceán alapját képezi – része egy erényes ciklusnak: a bálnák krillt fogyasztanak, a krillek pedig mikroszkopikus növényeket esznek, amelyek a tengeri jégen élnek, és amely növények szén-dioxidot nyelnek el, miközben növekednek. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az tápanyagként szolgál a klímaváltozást mérséklő tengeri növények számára. Azonban, ahogy a globális felmelegedés hatására emelkednek az óceán hőmérsékletei, a természetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy ez a ciklus megszakadhat, és a krill sebezhetővé válhat.

Downie megjegyezte, hogy sürgősen jobban kellene kezelni a halászatot, és meg kellene védeni a krill élőhelyeit egy tengeri védett területek hálózatán belül. „Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, hogy nyomon követhessük és megóvhassuk ezt a létfontosságú fajt” – tette hozzá. A kutatás tehát nem csupán tudományos szempontból fontos, hanem hatással van az egész tengeri ökoszisztémára is, amelynek fenntartása elengedhetetlen a bolygó egészsége szempontjából.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c20g41845jdo