Jeremy Bowen: Kimerül a jóakarat, miközben az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada Izrael tűzszünetet követel a gázai offenzíva leállítására

Izrael 2023. október 7-én a Hamász által indított támadások után háborúba lépett, és a hadseregét az Egyesült Államok által biztosított, szinte teljes mértékben amerikai fegyverekkel látták el. Az Egyesült Államok mellett más szövetséges országok, például Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada is mély szimpátiát és együttérzést fejezett ki Izrael iránt, különösen azok után, hogy 1200 ember, túlnyomórészt izraeli civilek, életét vesztette a támadások következtében, és 251 embert raboltak el a Gázában. Azonban most úgy tűnik, hogy Izrael nemcsak az Egyesült Államok támogatására támaszkodhat, hanem a fent említett európai országok is erőteljes kritikát fogalmaztak meg az izraeli hadviselés módszerei ellen.

A francia, brit és kanadai kormányok a legélesebb kritikát adták ki Izrael Gaza elleni offenzívájáról, amelyet Benjamin Netanyahu miniszterelnök a Hamász megsemmisítésére, a megmaradt túszok kiszabadítására és Gaza izraeli katonai ellenőrzés alá vonására irányulónak nevezett. A három állam közös nyilatkozatában arra figyelmeztettek, hogy Izraelnek azonnali tűzszünetet kell hirdetnie, és hogy az emberi szenvedés szintje Gázában elviselhetetlen. Megjegyezték, hogy a 2023. október 7-i „szörnyű támadás” után hitelesnek tartották Izrael jogát a védekezésre, azonban a jelenlegi helyzet teljesen aránytalan.

Netanyahu azonban nem fogadta el kritikáikat, és azt állította, hogy a londoni, ottawai és párizsi vezetők a 2023. október 7-i „genocídiumra” válaszul óriási jutalmat ajánlanak fel, ezzel pedig csak újabb atrocitásokat hívnak elő. Rámutatott arra, hogy a háború véget érhet, ha a Hamász visszaadja a túszokat, leteszi a fegyvert, egyes vezetői száműzetésbe vonulnak, és Gaza demilitarizálódik. „Egyetlen nemzet sem várhat el kevesebbet, és Izrael sem fogja” – tette hozzá.

Netanyahun a nemzetközi közösség nyomása is nőtt, hogy szüntesse meg a Gázára vonatkozó blokádot, különösen miután egy elismert nemzetközi felmérés figyelmeztetett az éhínség közeli veszélyére. Az EU és az Egyesült Királyság közötti londoni csúcstalálkozón António Costa, az Európai Tanács elnöke, a gázai humanitárius válságot „tragédiának” nevezte, ahol a nemzetközi jogot folyamatosan megsértik, és egy egész nép aránytalan katonai erőszaknak van kitéve. A humanitárius segélyhez való biztonságos és akadálytalan hozzáférést követelt.

Netanyahu korlátozott élelmiszersegélyt engedett be Gázába, amit ultranacionalista koalíciós partnerei elítéltek. Itamar Ben Gvir biztonsági miniszter, aki 2007-ben rasszizmusra való felbujtásért elítélték, kifogásolta, hogy Netanyahu döntése „táplálja a Hamászt”, miközben a túszok a földalatti alagútban szenvednek. Hétfőn mindössze öt teherautó tudott belépni Gázába, miközben az izraeli csapatok előre nyomultak, és légicsapások, valamint tüzérségi támadások következtében számos palesztin civil, köztük sok gyermek életét vesztette.

A Gázai városban végzett támadások és a palesztin civilek halála ellenzői arra figyelmeztetnek, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada kormányai túl későn léptek. Számos demonstrációt tartottak a gázai halálos áldozatok és a palesztin területeken végzett földfoglalások ellen, amelyek során izraeli telepesek rendszeresen támadták a palesztin civileket. A háború politikájában azonban néha egyetlen esemény olyan szimbolikus erővel bír, hogy arra kényszeríti a kormányokat, hogy reagáljanak.

Ez történt például, amikor 2023. március 23-án az izraeli erők 15 mentőst és segélymunkást öltek meg Gázában. Ez a támadás egy korábbi tűzszünet megszegése után történt, amely két hónapig tartott. Az izraeli egység megtámadta a mentőkonvojt, és a holttesteket, valamint a golyónyomokkal teli járműveket homokkal takarták el. A későbbi bizonyítékok cáfolták az izraeli állítást, miszerint a mentőmunkások fenyegetést jelentettek a katonákra. A tömegsírban talált mobiltelefon felvételt készített az eseményről, amely világosan mutatta, hogy a jól látható és megkülönböztethető mentőautókat szisztematikusan támadták meg.

A helyzet tovább súlyosbodott, és nemcsak Izrael szokásos ellenfelei között, hanem az európai szövetségesek között is. Emmanuel Macron francia elnök vezetésével a szavak egyre élesebbé váltak. A legutóbbi nyilatkozatuk a legkeményebb bírálat Izrael irányába, amelyet eddig tettek. Egy magas rangú európai diplomáciai forrás arról beszélt, hogy a szigorú nyelvezet a humanitárius helyzet miatt növekvő politikai haragot tükröz, és arra figyelmeztetett, hogy Izrael kormánya láthatóan büntetlenül cselekszik. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy „nem fogunk tétlenül nézni, miközben a Netanyahu-kormány folytatja ezeket a súlyos cselekményeket”. Ha Izrael nem hagyja abba a katonai offenzívát és nem emeli fel a humanitárius segélyekre vonatkozó korlátozásokat, további konkrét lépéseket tesznek. Az ilyen intézkedések között lehetségesek a szankciók, vagy akár Palesztina független államként való elismerése is felmerülhet. Franciaország azt fontolgatja, hogy csatlakozik a 148 másik államhoz, amelyek már elismerték Palesztinát, egy New Yorkban, Szaud-Arábiával közösen rendezett konferencián, amelyre június elején kerül sor. Az Egyesült Királyság is beszélt Palesztina elismeréséről a franciákkal. Izrael éles reakcióval válaszolt, mondván, hogy ezzel a Hamásznak győzelmet adnak. De a három ország nyilatkozatának hangneme azt sugallja, hogy Izrael elveszíti a képességét, hogy nyomást gyakoroljon rájuk. A brit külügyminiszter, David Lammy összehívta az izraeli nagykövetet, és felfüggesztette a kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokat. A kormányfő valódi dühöt mutatott Izrael segélyblokádja és a gázai offenzíva miatt – számolt be Paul Adams diplomáciai tudósító. Izrael azt állította, hogy korlátozott számú segélyjármű belépését engedte meg Gázába, miután 11 héten át blokád alatt tartotta a területet. A BBC Verify a legújabb légicsapásokat és segélyhelyzetet vizsgálja Gázában,

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cn9j1052p2yo