Hongkongi pro-kínai informátor vallomása: Miért jelentettem fel több tucat embert

Hongkongban egyre inkább elharapódzik a félelem és a megfigyelés kultúrája, mióta a pekingi kormány 2020-ban bevezette a nemzeti biztonsági törvényt (NSL). Az új jogszabály célja a függetlenségi törekvések, a kormány hatalmának aláásása és a külföldi erőkkel való együttműködés kriminalizálása. Az NSL bevezetése óta a hongkongi hatóságok több mint 300 embert tartóztattak le nemzeti biztonsági vétségek miatt, míg a város lakóinak körülbelül 300 000-e végleg elhagyta a területet, keresve a szabadságot és a biztonságot máshol.

Egy különös jelenség is megfigyelhető Hongkongban: sokan önkéntes megfigyelők szerepét vállalják magukra, hogy jelezzenek a hatóságoknak minden gyanús tevékenységről vagy megnyilvánulásról. Az 60 éves Innes Tang, egy volt bankár, aki magát patriotának vallja, az egyik legismertebb ilyen önkéntes. Tang és önkéntesei a közösségi médiában keresnek olyan posztokat, amelyek véleménye szerint sérthetik az NSL-t. Hivatkozva a „közösség és a rendőrség együttműködésére”, Tang azt állítja, hogy közel 100 személyt és szervezetet jelentettek a hatóságoknak, amivel elmondása szerint néhány esetben már börtönbüntetések is születtek.

A hongkongi hatóságoknak saját nemzeti biztonsági forródrótjuk is van, amely 890 000 bejelentést kapott 2020 novembere és 2021 februárja között. A lakosok nyomás alatt érzik magukat, mivel a rendszeres ellenőrzések és az anonim bejelentések egyre gyakoribbá váltak. Pong Yat-ming, egy független könyvesbolt tulajdonosa, aki nyilvános előadásokat szervez, elmondta, hogy tíz alkalommal látogatták meg kormányzati ellenőrök egy 15 napos időszak alatt, mindez „anonim panaszok” hivatkozásával történt.

Kenneth Chan, politikai tudós, aki a pro-demokrácia mozgalomban aktívan részt vett az 1990-es évek óta, megjegyzi, hogy a nyilvános véleménynyilvánítás egyedüli formája a tüntetések voltak, ám most ez a hagyomány úgy tűnik, hogy eltűnőben van Hongkongban. „Már nem vagyunk a tüntetések városa” – mondja Chan, aki a kelet-európai politikára specializálódott. A helyzet annyira megváltozott, hogy sokan már nem mernek kifejezni véleményüket, félve a következményektől.

A nemzeti biztonsági törvény bevezetése óta a hongkongi közéletben a félelem és az öncenzúra vált uralkodóvá. Az egyetemeken a megfigyeléstől való félelem arra ösztönzi a tanárokat és a diákokat, hogy tartózkodjanak a politikai diskurzusoktól, ami a tudományos szabadság és a társadalmi diskurzus csökkenéséhez vezetett. A demokratikus pártok, amelyek korábban a legnagyobb ellenzéki erőnek számítottak, mára sok esetben feloszlottak, és a demokratikus képviselet hiánya miatt a közvélemény már nem találja meg a hangját.

Tang elmondása szerint motivációja a város iránti szeretetből fakad, és úgy érzi, hogy a közösség érdekében cselekednie kell. Míg a múltban sok hongkongi a megélhetését helyezte előtérbe, Tang most arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a társadalomban, amelyet a 2019-es zavargások feszültségei megviseltek. Sokan úgy vélik, hogy a patriotizmus nem feltétlenül negatív érték, de Chan figyelmeztet arra, hogy a kritikai távolság megtartása elengedhetetlen, ami Hongkongban egyre nehezebb feladat.

A hongkongi kormány reagálásában hangsúlyozza, hogy a nemzeti biztonság megőrzése a legfontosabb feladata, és hogy a törvény csak egy nagyon kis csoportot céloz meg, akik valódi fenyegetést jelentenek a közbiztonságra. De a lakosság körében növekvő aggodalom és feszültség azt jelzi, hogy a helyzet egyre inkább elviselhetetlenné válik, és hogy a jövő kilátásai egyre borongósabbak. A demokrácia iránti vágy és a szabadság keresése továbbra is él a hongkongiak között, ám a jelenlegi politikai légkörben ez a vágy egyre inkább elfojtottá válik.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87p97w72exo