Holdportyog érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, aranynál is ritkább kincs

A közelmúltban a világ 50 év után először kapott vissza Holdról származó kőzetmintákat, amelyeket Kínától kölcsönöztek az Egyesült Királyság számára. A kis mennyiségű holdpor a Milton Keynes-i high-tech létesítményben került biztonságos tárolásra, és a tudósok máris izgatottan várják, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a Hold keletkezésének és a Föld korai éveinek rejtelmeibe. A professzor, Mahesh Anand, aki az Egyesült Királyságban egyedüliként kapta meg ezt az extrém ritka anyagot, úgy fogalmazott, hogy a holdpor „értékesebb, mint az aranypor”. A tudós szavai szerint a világ más tudósai eddig nem fértek hozzá ehhez a mintához, ezért ez számára óriási megtiszteltetés és kiváltság.

A kutatók reményei szerint a minták alapos elemzése választ adhat arra a kérdésre, hogy miként alakult ki a Hold. A kutatók úgy vélik, hogy a holdporban található részecskék bizonyítékot nyújthatnak arra a teóriára, miszerint a Hold anyaga a Földet érintő, Mars méretű bolygóval való ütközés során keletkezett, mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A mintákat a kínai Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötték össze 2020-ban, amikor a küldetés a Mons Rümker nevű vulkáni területen landolt. A küldetés során egy robotkar fúrta át a talajt, hogy összegyűjtsön 2 kilogrammnyi anyagot, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os missziója óta, és ezzel Kína vezető szerepet kapott az új űrversenyben.

A hagyományokhoz híven, amely a nemzetközi űrkutatók közötti együttműködést övezi, Kína most először adott hozzáférést hét nemzetközi kutatónak a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések tettét. A professzor egy fényűző ceremónia keretében vette át a mintákat Pekingben, ahol találkozott kollégákkal Oroszországból, Japánból, Pakisztánból és Európából. „Olyan volt, mint egy párhuzamos univerzumban lenni – Kína olyan előnyben van, ami a űrprogramokba való befektetéseket illeti,” mondta Anand. A minta legbiztonságosabb helyén, a kézipoggyászában hozta vissza az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában a kutatás megkezdéséhez szükséges szigorú higiéniai intézkedéseket vezettek be. Először is, a laboratórium padlóján ragacsos szőnyegeken kellett átmenniük, hogy megtisztítsák a cipőiket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kellett viselniük. Mindez azért szükséges, hogy megakadályozzák a minták szennyeződését, hiszen ha földi anyag keveredik a holdi részecskékkel, az véglegesen tönkreteheti a kutatási eredményeket.

Anand professzor egy sor szekrény előtt állt, és óvatosan kinyitott egyet, hogy előhúzza a ziplock tasakot, amely három kis edényt tartalmazott. Minden egyes edényben egy átlátszó vials található, amelyben sötétszürke por található az alján – ez a holdpor. Bár első ránézésre nem tűnik különösen figyelemre méltónak, mégis, a professzor szerint a mennyiség elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele. „Itt a kicsi hatalmas. Higgyenek nekem, ez elég ahhoz, hogy évekig elfoglaljon minket, mert mi a mikroszkopikus anyagokkal foglalkozunk,” mondta.

A laboratóriumban Kay Knight, az első technikus, aki dolgozni fog a mintákon, már 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyagon dolgozik. „Nagyon izgatott vagyok,” mondta, miközben megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémántkés segítségével. „De ideges is vagyok – nem sok minta áll rendelkezésre, és nem igazán tudnak többet szerezni belőle. Nagy tétje van ennek,” tette hozzá.

A minták előkészítése után két másik laboratóriumba kerülnek, ahol különféle analíziseket végeznek rajtuk. Az egyik laborban egy olyan gépet láthatunk, amely számos csőből, szelepből és vezetékből áll. A technikus, Sasha Verchovsky, aki az 1990-es évek eleje óta építi ezt a gépet, bemutatta a kis hengert, amelyben a por részecskéi 1400 °C-ra felmelegíthetők. Ez segít kinyerni a szén-dioxidot, nitrogént és nemesgázokat. A professzor úgy véli, hogy a laboratóriumának egyedi jellege is hozzájárult ahhoz, hogy megkapják ezeket a ritka mintákat.

A kutatócsapatnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatásait. A folyamat végén valószínűleg a minták egy része el fog tűnni, de Kína azóta is előrehaladott, mivel a Chang’e 6 küldetés 2024-ben a Hold túlsó oldaláról hozott vissza újabb mintákat. Ez a terület mélyen rejtélyes, és lehet, hogy bizonyítékokat tartalmaz a régi, csendes vulkáni lávafolyásokra. „Nagyon remélem, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között,” mondta Anand professzor. „Sokan közülünk a Apollo missziók által visszahozott mintákon dolgozva építették fel a karrierjüket, és szerintem ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet követni kellene.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo