Trump hátat fordított az amerikai gazdasági hatalom alapjainak – a következmények zűrzavart okoznak
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, újabb kerítést emelt, amelyet ő maga úgy gondol, hogy mindenki másnak kell megfizetnie. Azonban a döntése, hogy legalább 10%-os vámot vet ki szinte minden egyes, az Egyesült Államokba belépő termékre, valójában egy olyan fal, amely a munkahelyek és a munkák megőrzésére szolgál, nem pedig a bevándorlók kiszorítására. Ezt a falat történelmi összefüggésbe kell helyezni, hiszen a politika ilyen irányú lépései visszaviszik az Egyesült Államokat egy évszázaddal korábbra a protekcionizmus terén. Ezzel az intézkedéssel az Egyesült Államok messze felülmúlja a G7 és G20 országokat, és olyan vámbevételekhez jut, amelyek a szenegáli, mongóliai és kirgiz gazdaságokkal állíthatók párhuzamba.
A hét folyamán nem csupán egy globális kereskedelmi háború kezdődött, vagy a tőzsdék zuhanása indult el, hanem a világ legnagyobb hatalma határozottan hátat fordított a globalizáció folyamatának, amelyet korábban maga is támogatott, és amelyből az elmúlt évtizedek során jelentős nyereséget könyvelhetett el. Ezzel a lépéssel a Fehér Ház a klasszikus közgazdaságtan és diplomácia alapelveit is figyelmen kívül hagyta. Trump a bejelentésében sokat hivatkozott 1913-ra, amikor az Egyesült Államok bevezette a szövetségi jövedelemadót és jelentősen csökkentette a vámokat. Ekkoriban az Egyesült Államok kormánya főként vámokból volt finanszírozva, és nyíltan protekcionista politikát folytatott, Alexander Hamilton, az első pénzügyminiszter stratégiájának megfelelően.
A Fehér Ház alapvetően azt a következtetést vonta le, hogy a magas vámok tették „naggyá” Amerikát, és hogy így nem volt szükség szövetségi jövedelemadóra. Az óceán másik oldalán a globalizáció és a szabadkereskedelem alapjait a 19. századi brit közgazdász, David Ricardo elméletei képviselik, különösen az 1817-es komparatív előny elmélete. Az alapgondolat, hogy az egyes országok különböző termékek előállításában jeleskednek, a saját természeti erőforrásaik és népességük leleményessége alapján. Ha mindenki arra specializálódik, amiben a legjobb, és szabadon kereskedik, a világ és az egyes országok is jobban járnak. Az Egyesült Államok azonban soha nem volt teljes mértékben elkötelezett a szabadkereskedelem mellett.
A közelmúltban a kereskedelmi képviselő által kidolgozott imaginatív egyenlet, amely Trump vámbejelentésének alapját képezte, tükrözi ezt a hajlandóságot. A vámokkal kapcsolatos számítások nem igazán felelnek meg a más országok által közzétett vámoknak, és a Fehér Ház szerint a bürokratikus akadályokat és a valutamanipulációt is figyelembe vették. Az egyenlet azonban valójában az adott ország termékkereskedelmi többletének nagyságát méri. A Fehér Ház érvelése szerint az Egyesült Államok számára „csalásnak” minősül, ha egy ország több árut ad el az Egyesült Államoknak, mint amennyit az Egyesült Államok elad neki, ezért ez indokolja a vámok kiszabását.
A cél világos: az Egyesült Államok 1,2 trillió dolláros kereskedelmi hiányának csökkentése, amely a legnagyobb országok kereskedelmi hiányait is érinti. Az egyenlet célzottan azokat az országokat célozza meg, amelyek kereskedelmi többlettel rendelkeznek, nem pedig azokat, amelyek nyilvánvaló kereskedelmi akadályokkal küzdenek. Ez a megközelítés a szegény országokat és feltörekvő gazdaságokat célozza meg, figyelembe véve a kereskedelmi adatokat.
A Trump-adminisztráció a globalizációval szembeni elégedetlenséget fejezi ki, amely szerint a gazdag országoknak fel kellene lépniük a termelési láncokban, míg a szegény országoknak az egyszerűbb termékek előállítása lenne a feladatuk. Az Egyesült Államok számára David Autor, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) közgazdásza és a „Kína sokkja” kifejezés megalkotója vált fontossá. Kína 2001-ben csatlakozott a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO), amely jelentős hatással volt az Egyesült Államok gazdaságára, mivel olcsó munkaerővel látta el a piacot.
A kereskedelmi politikák változása egyértelműen befolyásolja a munkahelyeket és a gazdasági növekedést. A Fehér Ház által hirdetett vámok célja, hogy visszacsábítsák a munkahelyeket az Egyesült Államokba, különösen a gyártóiparba, ami a Rust Belt területén élők számára pozitív hatással lehet. Ugyanakkor a közelmúlt eseményei és a vámok bevezetése a globális kereskedelmi rendszer átalakulását is előidézheti, amely új kihívások elé állítja az Egyesült Államokat és az azt körülvevő országokat egyaránt. Az elkövetkező időszakban a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok újraértékelése várható, amely nem csupán az Egyesült Államokat, hanem a világ többi részét is érinti.
Ezeket is érdemes megnézni
A D flip flop működése és alkalmazásai az elektronikai tervezésben
Az áramfejlesztő generátor működése és alkalmazásai részletesen
