Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja

Donald Trump neve sokak számára ismerősen cseng, különösen a kínai kereskedelmi piacon. A közelmúlt eseményei azonban arra utalnak, hogy a kínai kereskedők körében a Trump által bevezetett 145%-os vámok inkább gúnyos mosolyt váltanak ki, semmint félelmet. Az amerikai elnök intézkedései nemcsak a kínai kereskedők ellenállását, hanem egy online nacionalista mozgalmat is inspiráltak, amely számtalan mém és vírusvideó formájában gúnyolja a politikai helyzetet. Egyes videókban mesterséges intelligencia által generált Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk látható, amint cipőket és iPhone-okat gyártanak, ezzel is jelezve a helyzet abszurditását.

A kínai vezetés, különösen Xi Jinping elnök, határozottan kijelentette, hogy Peking nem hátrál meg a kereskedelmi háború során. „Több mint 70 éve Kína mindig is önállóságra és kemény munkára támaszkodott fejlődése érdekében… soha nem függött senki ajándékaitól, és nem fél semmilyen ésszerűtlen elnyomástól” – mondta nemrégiben. A kínai gazdaság ellenállósága részben abból fakad, hogy az Egyesült Államokhoz való exportálás mértéke az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent. Ugyanakkor Trump politikája a kínai gazdaság már meglévő problémáira is rátapint, mint például a lakáspiaci válság, a növekvő munkanélküliség és az öregedő népesség, amelyek miatt a kínaiak nem költenek annyit, amennyire a kormány számít.

Xi Jinping 2012-ben lépett hatalomra, és azóta egy megújult Kína vízióját hirdette. Jelenleg azonban ez a vízió komoly próbának van kitéve, nemcsak az amerikai vámok miatt. A kérdés az, hogy Trump vámjai valóban megnehezítik-e Xi gazdasági terveit, vagy képes lesz-e a kihívásokat lehetőségekké alakítani. Kína 1,4 milliárdos népessége elvileg hatalmas belföldi piacot jelent, de a közelmúlt gazdasági bizonytalanságai miatt az emberek nem hajlandók költeni. A lakáspiaci összeomlás, amely miatt sok család életük megtakarításait fektette be ingatlanokba, drámai hatással van a fogyasztói bizalomra.

Az építkezések folytatódtak, még akkor is, amikor a lakáspiac összeomlott. Kínában annyi üres lakás van, hogy a statisztikusok szerint ezek elegendőek lennének hárommilliárd ember számára is. Az üres projektek, amelyeket „szellemvárosoknak” neveznek, az ország különböző tartományaiban láthatók. Néhány épület rendezett kertekkel és díszes függönyökkel várja a lakókat, de éjszaka, amikor a lakásokban nem égnek a fények, világossá válik, hogy az ingatlanok üresek.

A kínai kormány öt évvel ezelőtt lépett akcióba, hogy korlátozza az ingatlanfejlesztők kölcsönfelvételi lehetőségeit, de a lakásárak csökkenése és a fogyasztói bizalom hanyatlása már megtörtént. Elemzők becslése szerint a lakásárak idén 2,5%-os csökkenésre számíthatnak. A középosztálybeli kínai családokat nemcsak a lakásárak aggasztják, hanem a nyugdíjlehetőségek is, mivel a következő évtizedben körülbelül 300 millió ember lép ki a munkaerőpiacról. A Kínai Szociális Tudományok Akadémiája 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat.

A fiatalok foglalkoztatása is komoly problémát jelent, hiszen a városi területeken a 16 és 24 év közöttiek körében a munkanélküliség meghaladja a 20%-ot. A kormány eddig nem tette közzé a fiatalok munkanélküliségi adatait. A helyzet súlyosságát tovább növeli, hogy Kínának nem egyszerűen át kell állnia az amerikai exportok helyett a belföldi keresletre. A szakértők egyetértenek abban, hogy a helyzet rövid távon nem fog jelentős javulást mutatni.

Xi Jinping tudja, hogy a fiatal generáció frusztrált a jövőjét illetően, ami komoly politikai következményekkel járhat. A Freedom House legutóbbi jelentése szerint a pénzügyi problémák miatt tapasztalt tiltakozások száma az utóbbi hónapokban drámaian megnőtt. A tüntetések gyorsan elnyomásra kerülnek, így a politikai hatalom számára egyelőre nem jelent valós fenyegetést. Xi azzal a reménnyel lépett hatalomra, hogy a nemzet jólétével minden egyes ember jólétét is elősegíti, de a gazdasági helyzet jelenleg bizonytalanná vált.

A technológiai fejlődés terén Kína az utóbbi évtizedben nagy előrelépéseket tett, különösen a fogyasztói elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia területén. Ugyanakkor Trump vámjai és az amerikai chipgyártók exportkorlátozásai komoly kihívások elé állítják Kínát. Xi azonban próbálja a válságot katalizátorként használni, hogy új piacokat találjon és a meglévő problémákat lehetőségekké alakítsa. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Kína képes volt diverzifikálni kereskedelmi kapcsolatait, így az amerikai vámokkal szembeni ellenállás érdekében új partnereket keres a globális délen.

A helyzet tehát komplex és folyamatosan változó, ahol Kína próbálja megtalálni a megfelelő utat a gazdasági kihívások leküzdésére, miközben Trump politikája számos kérdést vet fel a jövőre nézve. A kiváló lehetőségek mellett Xi Jinpingnek időben kell cselekednie, hogy megőrizze a hatalmát és biztosítsa az ország stabilitását.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo