
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megállapodott a gépjárművek és fémek vámcsökkentéséről
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között létrejött új megállapodás keretében az USA beleegyezett abba, hogy csökkenti a brit autókra kivetett importadókat, és engedélyezi bizonyos acél- és alumíniumtermékek vámmentes behozatalát. Ez a bejelentés jelentős megkönnyebbülést hozhat a brit ipar számára, különösen az autógyártás és az acélipar területén, mivel a Trump elnök által bevezetett új vámok következtében a brit cégek komoly kihívásokkal néztek szembe. A megállapodás azonban a britek számára továbbra is egy 10%-os vámot tart fenn a legtöbb termékre, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi viszonyok lényegében nem változtak meg a Trump által bevezetett vámok előtt álló állapotokhoz képest.
A megállapodás bejelentését követően a brit politikai vezetők, köztük Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője, a Jaguar Land Rover gyárában beszélt a megállapodás fontosságáról, hangsúlyozva, hogy ez a „fantasztikus platform” védelmet nyújt brit munkavállalók ezreinek a kulcsfontosságú iparágakban. Starmer elmondta, hogy az Egyesült Államok a legnagyobb szövetségese az Egyesült Királyságnak. A Fehér Házban Donald Trump „nagyszerű üzletnek” minősítette a megállapodást, és visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint eltúlozza annak jelentőségét. „Ez egy maximálisan kihasznált megállapodás, amit tovább fogunk bővíteni” – fogalmazott Trump.
Az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy csökkenti az importadót a brit autókra, amelyet Trump egy hónappal ezelőtt 25%-ra emelt. A megállapodás értelmében évente 100,000 autóra 10%-os vámot alkalmaznak. Ez különösen kedvező a luxusautógyártók számára, mint például a Jaguar Land Rover és a Rolls Royce, de a jövőbeni növekedést is korlátozhatja, mivel ez körülbelül annyi, amennyit az Egyesült Királyság tavaly exportált az Egyesült Államokba.
A brit üzleti szférából érkező vélemények vegyesek voltak. Jonathan Reynolds, a brit üzleti szektor minisztere, a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Királyság napokon belül elveszíthette volna a munkahelyek ezreit, ha a kormány nem tudja megkötni ezt a megállapodást. „Ez nagyon komoly helyzet volt” – mondta Reynolds. Az acél- és alumíniumtermékek esetében is csökkentették a vámokat, amelyeket Trump korábban 25%-ra emelt, és a korábbi kvótás rendszert állítják vissza.
A megállapodás keretében mindkét ország vállalta, hogy évi legfeljebb 13,000 tonna marhahúst importálhat egymástól, ami jelentős növekedést jelent a korábbi 20%-os vámokkal sújtott 1,000 tonna importhoz képest. Az Egyesült Államok becslése szerint a megállapodás összesen 5 milliárd dolláros (3,8 milliárd font) „lehetőséget” teremt az export számára, beleértve 700 millió dollárt etanolban és 250 millió dollárt egyéb mezőgazdasági termékekben.
Bár a brit acélipar vezetője, Gareth Stace üdvözölte a megállapodást, más üzleti csoportok bizonytalanságnak adtak hangot. Duncan Edwards, a BritishAmerican Business vezérigazgatója kifejtette, hogy „jobb, mint tegnap, de határozottan nem jobb, mint öt héttel ezelőtt”. A Munkáspárt képviselői dicsérték a megállapodást, míg az ellenzéki pártok többet követeltek a részletekről és a parlamenti ellenőrzésről. Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője bírálta a megállapodást, mondván, hogy az a brit vámok csökkentését jelenti, míg az Egyesült Államokban azokat emelik.
A Liberal Democrats párt követelte, hogy a parlament szavazzon a megállapodásról, mondván, hogy ha a képviselők nem kapnak beleszólást, az „teljes tiszteletlenség a közvéleménnyel szemben”. Ed Davey, a Liberal Democrats vezetője hangsúlyozta, hogy minden kereskedelmi megállapodásnál, különösen egy olyan megbízhatatlan féllel, mint Donald Trump, a részletekben rejlik a buktató. A reform UK vezetője, Nigel Farage a megállapodást „jó irányú lépésnek” nevezte, hozzátéve, hogy a Brexit előnyeit is tükrözi.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között a kereskedelmi megállapodások tárgyalása már Trump első mandátuma óta folyamatban van, de a farmereket és gyógyszeripari kérdéseket érintő változtatások politikailag nehezen kezelhetők voltak az Egyesült Királyság számára. A megállapodás részletei még nem teljesen világosak, és a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok alakulása továbbra is kérdéses.

